*******
SAUDADE... Egyszerűen fordítottuk ezt a nagyon is összetett érzelmek keverékét kifejező portugál szót, amely tökéletes tükörfordításban egyetlen más nyelvben sincs jelen.
Fájdalmas vágyódás, melankólia, nosztalgia, egyben a szeretet, a szerelem, a boldogság keresése.
Egy kifejezhetetlenül mély hiányérzet valami vagy valaki után, amit szeretsz, de elveszett, vagy még éppen csak szenvedélyesen vágysz a létrejöttére, közelségére.
Egy dolog biztos: a „saudade” tárgya – legyen az hely, személy, idő, akármi – per pillanat nincs veled, a vágyottnál távolabb van tőled térben vagy időben…
Nem véletlenül tartják a világ egyik legszebb kifejezésének...

*********
Éppen egy éve, hogy a földgolyó legtávolabbi pontján, Új-Zélandon lógattuk a felhők alatt, koptattuk a maorik földjét járva és változatos tengerpartokon fürösztöttük lábainkat… De messze is van ez már!
Messze... Messzebb nem is lehetne, hacsak a Holdra, a Marsra vagy a Vénuszra nem szervezünk túrát… („Nincs lehetetlen, csak tehetetlen!” – mondogatta anno szorgalmasan edzőm, DGY… no de azért mégis…)
Messze… Egy év telt el azóta… „egy század, egy örökkévalóság”… Csak egyetlen év – de nagyobbat régóta nem fordult ilyen távlatban a világ!

Hazajöttünk, és még hajszálra kiszámítva éppen megjártuk Rejtő Jenő világát, az ezerszínű, ezerarcú Marokkó óceánpartját, az Atlasz-hegységet… aztán március közepén a nyakunkba szakadt ez az egész Covid-nyavalya…
Bátran mondhatjuk: nyavalya ez bizony a javából, a szó minden szótári értelmében! A megváltozott világrend pedig érint mindenkit, sokaknál megfeszegetve a tűrőképesség határait.
Ezzel együtt nem vitás: ha jól megfigyeljük mindegyikőnknek adott is valamit ez az időszak. Hiába is tiltakozunk: biztosan…
Az alkalmazkodóképességünket például kétségtelenül tovább polírozta a vírus ismeretlenekkel és változókkal gazdagon teletűzdelt képlete.
Mi tagadás, az alkalmazkodóképességet, a bizonytalanság elviselését emlegetve a siklóernyős pilóta egyik legfőbb tulajdonságáról beszélünk, hiszen alapvetően határozza meg a repüléssel eltöltött és a köré fonódó időnk minőségét.

Mégis, talán soha nem volt még ennyire fontos, hogy menekvést találjunk, kikapcsolódást a taposómalomból, hogy elszökhessünk kicsit a „minden-a-vírus-körül-forog” című drámából.
Tekintve az örök, mindenre érvényes törvényt: „Elmúlik…” – immár készülünk arra, hogy egyszer ismét átléphetjük a határokat.
Az elmúlt napokban kiírtunk jó pár túrát – melyeket szintén az alkalmazkodás jegyében fogunk kezelni: nem csak A- és B-terveink vannak, de nagyjából ZS is...
Megyünk – amikor csak lehet. Átszervezzük akár a helyszínt – ha csak máshová lehet, stb. ;) És eláruljuk: jó néhány túra még előkészületben van!

Anno „megvettük” Gyuszitól a kifejezést, miszerint mi tulajdonképpen „élményt árulunk”. A kedvcsináló programokkal, a siklóernyős oktatással, a túrákkal... Hiszen milyen igaz!
Látva azt, amit Nektek adunk (és amit közben Ti Nekünk), hogy milyen hatással van ez a személyiségetekre, az életetekre, ahogy átviszitek a fülig érő mosolyt, a kiegyensúlyozottságot, a lélek szárnyalását a hétköznapokba…
Kétségtelenül élményt árulunk! Normál esetben…
Most azonban felmerült bennem a kérdés: vajon nem a reménnyel kufárkodunk-e a vírushelyzetben? Hiszen fokozott a bizonytalansági faktor...
Ám látva a visszajelzéseiteket, azt az örömet, amivel jelentkeztek, érdeklődtök, azokat a biztató szavakat, amit küldtök… egyértelműen felesleges a kétely.
Mindenki pontosan érti, hogy az esélyt adjuk meg – éppen ahogy a túráinkon és a repüléseknél – arra, hogy ismét valami felejthetetlent éljünk meg együtt, ami újra feltölti egy időre a lemerülőben lévő aksikat.

A túrák kiírásával pedig úgy látjuk, hogy felpiszkáltuk a parazsat, mert rengeteg élményetek bukkan a felszínre, már csak létével is vidámabbá téve a napot.
Nos, arra gondoltunk, hogy teremtsünk most ennek fórumot, adjunk egy közös (jobb híján zoomos) estét az emlékek felidézésének!

Ahogyan Mongóliában háromszor járjuk körül az „ovó”-t a múlt, a jelen és a jövő tiszteletére, úgy beszélgetünk mostani zoom estünkön a MÚLTról, a JELENben, megteremtve, megálmodva közösen egy szebb JÖVŐt!

Vegyetek részt velünk ebben az utazásban: egy beszélgetésben, ahol világot járt pilótáink segítségével a nosztalgiát ötvözzük az álmokkal.
Garantáltan nem lesz unalmas! Ráadásul úgy sejtjük helyenként áll-leejtős és könnyfakasztóan vidám részek is felbukkannak majd ;)
És előre ígérjük: bármennyire is sci-finek tűnnek majd esetleg egyes történetek, mindet a valóság, egészen pontosan a mi Fly Away-es valóságunk szülte!  


Minden érdeklődőt szeretettel várunk!