|
Mi is az az "RDS"?
Real Danger Simulation...
- AZ IGAZI VESZÉLY SZIMULÁLÁSA
MIBŐL ADÓDIK A VÉSZHELYZET?
A levegőben akkor kezdünk el félni amikor úgy érezzük, hogy a következő lépés már nem rajtunk múlik és a jövőnkről külső körülmények döntenek majd.
Az ernyő folyamatosan jelzéseket továbbít nekünk. Ezeket a jelzéseket nem egyformán, hanem tapasztalattól függően észlelik és értékelik a pilóták.
Ez az egyszerű oka annak, hogy a veszélyhelyzetek megelőzhetőek, illetve ha be is
Error. Page cannot be displayed. Please contact your service provider for more details. (20)
következnek, korrigálhatóak.
A terep, az időjárás, a tét (feladat) és a pilóta mentális állapota, illetve ezek kombinációja mind megannyi ismeretlen konfliktus forrása. Ezeket a konfliktusokat, és a lehetséges jó és rossz következményeket (ez a kockázat) önszántunkból vállaljuk, amikor a levegőbe emelkedünk. Senki nem kényszerít bennünket erre és senki nem fogja helyettünk megoldania felmerülő veszélyhelyzeteket sem...
Ezektől a problémáktól azonban nem félni kell (hiszen mi magunk vállaltuk), hanem ha lehet megelőzni vagy időben felismerni és helyesen korrigálni kell őket. Természetesen a lehetőségeket tekintve szinte korlátlan a megtörténhető veszélyhelyzetek fajtája, és nehézsége. Többnyire azonban összetett problémákkal találkozhatunk amelyeket a beavatkozásunk idejétől és mértékétől függően akár mi magunk teszünk még nehezebbé.
A baleseteket okait vizsgálva meggyőződhetünk arról, hogy ezeket szinte kivétel nélkül mindig valamilyen pilóta által elkövetett hiba okozza. Nagyon ritkán fordul elő olyan baleset, amit a felszerelés hiányossága, rossz műszaki állapota vagy esetleg valamilyen gyári eredetű, tehát a pilótán kívülálló körülmény(ek) okoz(nak). Amikor veszélyhelyzetbe kerülünk, feltehetőleg már ez is egy vagy akár több egymást követő rossz döntés következménye.
A VÉSZHELYZET SZIMULÁLÁSA
Vajon hányan próbálták már ki, hogy adott esetben ki tudják tépni a mentőernyőjüket? Egyáltalán hányan gondolnak egy kritikus helyzetben a mentőernyőre? Többek között ez is feladata az RDS-nek.
A programot olyan pilóták és szakemberek találták ki, akik ezen a téren rendkívül nagy tapasztalatra tettek szert.
A veszélyhelyzetek szimulálása is már tulajdonképpen egy veszélyforrás, hiszen a manőverbe való bevitelkor, esetleg a benntartásnál, illetve a manőverből való kivezetéskor előre nem tervezett komplikációk léphetnek fel.
Az eddig hagyományos biztonságtechnikai programokkal szemben első előnye az RDS-nek, hogy a szinte személyre illeszti a biztonságtechnikai manőverek jellegét és végrehajtását. Minden résztvevő csak a saját szintjének megfelelő feladatokat kell, hogy végrehajtson. A képzésben kiemelt szerep jut azoknak az ún. típushibáknak a korrekciójának, amelyet a résztvevők saját bevallásuk alapján a leggyakrabban elkövetnek, illetve azoknak a veszélyhelyzeteknek, amelyeknek elhárítása általában nehezebben megy / ment, vagy eddig még a résztvevő számára ismeretlenek.
MENNYI REPÜLT IDŐ SZÜKSÉGES AZ RDS-HEZ?
A biztonságtechnikai oktatáson való részvételnek nem lehet feltétele, hogy valaki csak bizonyos repült óraszám jelentkezhessen! A potenciális baleseti forrást ugyanis pontosan az az időszak jelenti, amikor az éppen végzett pilóták első repüléseiket még tapasztalat nélkül végrehajtják.
Természetesen a hagyományos program szerint olyan veszélyhelyzeteket is szimulálni kellene, amelyek magasabb szintűek és hozzátartoznak a "kötelező" anyaghoz.
Mind saját magunk, mind pedig a többi pilótának az érdekében fel kell készülnünk a veszélyhelyzetekre. Bár kétségtelen, hogy ez a sport teljesen induviduális és leginkább csak magunkra számíthatunk, de soha nem tudhatjuk kinek az életét menthetjük meg azzal, ha bizonyos helyzetekben nemcsak saját magunkon tudunk segíteni.
Akit érdekelnek a további részletek annak a többit élőszóban, biztonságtechnikai táborainkon...
|
